Miben hiszel?

Abban hiszek, hogy a színház nemcsak egy este élményéről szól, hanem hosszú távon is tud hatni. És hogy a társadalmi felelősségvállalás lehet izgalmas, sőt szórakoztató is! Nem kell, hogy minden érzékenyítő előadás után mély depresszióba essen a néző – az a cél, hogy gondolkodjon, érezzen, és akár egy új nézőponttal menjen haza.

Emellett hiszek az együttműködések erejében. Az előadások sokkal,de sokkal többek lehetnek, ha jól mesél el egy jó történetet a nézőknek, de a színházi buborékon túl kapcsolódik szakértőkhöz, civil szervezetekhez vagy akár vállalatokhoz is, akik valódi változásokat tudnak előidézni. A színház elindít egy gondolatot, de ha ezt összekapcsoljuk azokkal, akik cselekedni is tudnak, akkor az már nemcsak művészet, hanem társadalmi hatás.

Milyen előadásokat szeretnél létrehozni a Deltával?

Olyanokat, amelyekről másnap is beszélgetnek az emberek. Olyan történeteket keresünk, amelyek érdekesek, aktuálisak, és túlmutatnak a színpadon.

A Darázs és a hozzá kapcsolódó Nem Oké kampány jó példa erre. Egy elképesztően izgalmas pszichológiai thriller, ami a bántalmazás és hatalmi játszmák kérdését boncolgatja – de nem álltunk meg ott, hogy „csak” bemutatjuk. Feldolgozó beszélgetéseket, interaktív foglalkozásokat szerveztünk mellé, hogy a nézők tényleg elmélyülhessenek a témában. Három éve született meg szakmai együttműködő partnerünkkel, az UNICEF Magyarországgal egy olyan együttműködés, aminek révén több száz fiatalt és felnőttet részesítettünk ebben a színházi előadásban és a hozzá kapcsolódó érzékenyítő, edukációs foglalkozásban. Ez a fajta komplex gondolkodás az, ami a Deltát igazán izgalmassá teszi.

Mi a színház társadalmi felelőssége szerinted?

A színház egyik legjobb tulajdonsága, hogy közösségi élmény. Egy előadás alatt emberek ülnek egymás mellett, együtt lélegeznek, nevetnek vagy éppen feszengenek – és már önmagában ez is érték, mert ritkán történik meg a mai világban. De ennél is többre képes.

A színház nemcsak tükröt tart, hanem formálni is tudja a valóságot. Előhozhat tabutémákat, elgondolkodtathat, és akár konkrét lépéseket is inspirálhat. De ehhez nem elég, hogy a nézőtéren megszületik egy felismerés – össze kell kötni a művészetet azokkal a partnerekkel, akik ezt a felismerést valódi cselekvéssé tudják alakítani. A korábban említett Darázs esetében az edukációs foglalkozáson túl megszületett a NEM OKÉ kampányunk, aminek révén további együttműködéseknek és hiteles védnökök szerepvállalásának köszönhetően több tízezer emberhez eljutott az iskolai zaklatás problémája. Több alkalommal volt rá példa, hogy vidékről utaztak a Centrál Színházba osztályközösségek, hogy részt vehessenek a programon. Az ő igényeiket meghallva a következő lépés az, hogy a városok vezetőivel, kiemelt vállalati stratégiai partnerekkel elindulhassunk országjáró turnénkra, hogy valóban mindenkinek elérhetővé váljon a programunk.

Ezért fontos, hogy olyan civil szervezetekkel vagy vállalatokkal dolgozzunk együtt, akik a saját területükön már letettek valamit az asztalra. Egy előadás elindít egy gondolatot, egy együttműködés pedig lehetőséget ad arra, hogy ez ne vesszen el a tapsrend után.

Szóval a színház felelőssége nemcsak az, hogy jól és jó történeteket meséljen, hanem hogy megteremtse azt a környezetet, ahol ezek a történetek valódi változásokat indíthatnak el.”